Az emberi agy sokkal tanul�konyabb, mint azt a tud�sok eddig felt�telezt�k, hiszen a k�rnyezet hat�s�ra �let�nk v�g�ig k�pesek vagyunk mer�ben �j inform�ci�k, k�szs�gek elsaj�t�t�s�ra. Olyan "okos" a sz�rke �llom�ny, hogy megfelel� technikai seg�ts�ggel m�g a betegs�gek, s�r�l�sek k�vetkezt�ben elvesztett k�pess�geink jelent�s r�sze is helyre�ll�that�.

Nobel-d�j j�rt �rte
Egy t�r�k sz�rmaz�s� holland kisl�ny h�rom�ves kor�ban nagyon s�lyos agyvel�gyullad�st kapott, ez�rt az orvosok �letment� beavatkoz�sk�nt az eg�sz jobb agyf�ltek�j�t elt�vol�tott�k. A gyerek meggy�gyult, id�k�zben h�t�ves lett, �s az orvosok legnagyobb meglepet�s�re kisebb egyens�lyi probl�m�kat lesz�m�tva ma eg�szs�gesnek tekinthet�. T�k�letesen besz�l hollandul �s t�r�k�l, a szellemi k�pess�gei kor�nak megfelel�ek, csup�n a l�t�s�t korl�tozza n�mileg az �gynevezett f�loldalas vaks�g.
Ez az eset l�tv�nyos bizony�t�k arra a felt�telez�sre, hogy az emberi agy alkalmazkod�, s�t, �talakul�-k�pess�ge, azaz plaszticit�sa csaknem hat�rtalan. A fenti esetben a hi�nyz� agyf�lteke �sszes feladat�t �tvette az �pen maradt m�sik agyter�let. M�rpedig ha ez megt�rt�nt a holland kisl�ny eset�ben, bizony�ra �gy van �ltal�ban is.
Ilyen k�s�rleteket term�szetesen emberekkel nem v�geznek, de hasonl� �llatk�s�rletek eredm�nyei m�r �vtizedek �ta rendelkez�sre �llnak. Az amerikai David Hubel �s a sv�d Torsten Wiesel 40 �vvel ezel�tt �jsz�l�tt macsk�k egyik szem�t tart�san letakarta, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy az �llatok h�rom h�nap eltelt�vel erre a szem�kre v�g�rv�nyesen elvesztett�k l�t�sukat. Ez a k�s�rlet egy�rtelm�en bizony�totta, hogy az agynak bizonyos k�ls� hat�sokra is sz�ks�ge van ahhoz, hogy a szem �s a l�t�sk�zpont k�z�tti kapcsolat, azaz a megfelel� idegsejtek, neuronok kialakuljanak. Ez�rt a kutat�si eredm�ny�rt a k�t tud�s 1981-ben Nobel-d�jat kapott.

Az idegsejtek magukat �p�tik
Az�ta sok m�s kutat�s is meger�s�tette azt a felt�telez�st, hogy �rz�kel�, �rz� �s gondolkod� "szerveink" azaz a megfelel� agyter�letek, hihetetlen�l plasztikusak. Az eddigi kutat�si eredm�nyek alapj�n a k�vetkez�k�ppen �rhat� le az agy fejl�d�se az egyes ember �lete sor�n:

• G�njeink m�g az anyam�hben megadj�k a legfontosabb utas�t�sokat agyunk durva strukt�r�j�nak kialak�t�s�hoz. Ezek az utas�t�sok az idegsejtek l�trej�tt�re vonatkoznak, �s l�trehozz�k a sejtek k�z�tti ideiglenes �sszek�ttet�st is. Ez ut�bbinak a "finom hangol�sa" r�szben m�g a sz�let�s el�tt v�gbemegy, a neuronok spont�n m�don, mintegy saj�t magukat finom�tj�k.
• A sz�let�s ut�n m�r k�ls� t�nyez�k, mindenekel�tt az �rz�kszervek m�k�d�se gondoskodik arr�l, hogy az idegsejtek k�z�tti kapcsolatok megfelel�en �p�ljenek tov�bb. Az idegrendszer a legfejlettebb �l�l�nyekn�l a k�ls� ingerek n�lk�l nem tud "elk�sz�lni". Az ember eset�ben ez m�g ink�bb �gy van; az embergyerek csak akkor k�pes besz�lni, gondolkodni, ha az ehhez sz�ks�ges, adott �letszakaszban a megfelel� agyter�let megkapja a sz�ks�ges k�ls� hat�sokat, azaz m�sok besz�lnek hozz�. Ha �gy telik el ez a szakszer�en kritikusnak nevezett id�szak, hogy ezek a benyom�sok hi�nyoznak, a gyerek nem tanul meg besz�lni, ahogy a kismacska is a f�l szem�re �r�kre vak marad.
• Az agym�k�d�se szempontj�b�l d�nt� neuronkapcsolatok azonban az �let k�s�bbi szakaszaiban is k�pesek �jra-, illetve �talakulni. Bizonyos s�r�l�seket k�pes az agyunk kompenz�lni. A l�t�- �s hall�k�zpontunkban tal�lhat� szinapszisok, idegkapcsolatok p�ld�ul eg�sz �let�nkben er�s�dnek vagy gyeng�lnek k�ls� benyom�sok f�ggv�ny�ben. E mechanizmus az alapja az eml�kez�snek �s a tanul�snak. Az ehhez kapcsol�d� �n. kultur�lis teljes�tm�nyeknek, mint p�ld�ul az olvas�s megtanul�sa, ez�rt nincs kritikus �letszakasza. Ha valaki 6-7 �ves kor�ig nem tanul meg besz�lni, az k�s�bb nem vagy alig p�tolhat�, mivel az agyban ehhez a k�pess�ghez sz�ks�ges "id�ablak" a fejl�d�s sor�n v�gleg bez�rul. Az olvas�s megtanul�s�nak azonban nincs ilyen id�ablaka.

Vegy�k p�ld�ul Einsteint!
Egy ausztr�l pszichol�gus Dennis Garlick nemr�giben azt az elm�letet �ll�totta fel, hogy agyunknak ez a rendk�v�li plaszticit�sa ad magyar�zatot az intelligenci�ra is. Eszerint az okos emberek az�rt lenn�nek tanul�konyabbak, mert az agyuk az �j inform�ci�kat gyorsabban tudja felvenni �s t�rolni. Ha jobban k�pes "form�l�dni" a sz�rke�llom�ny, az azt jelenti, hogy gyorsabban k�pesek az idegsejtek �j kapcsolatokat kialak�tani, vagyis ann�l intelligensebb az agy tulajdonosa. Garlick egyik p�ld�ja Albert Einstein, aki k�ts�gk�v�l rendk�v�li adotts�gokkal sz�letett, ugyanakkor m�r nagyon kor�n hozz�jutott a megfelel� k�ls� benyom�sokhoz is. A k�s�bbi Nobel-d�jast �t�vesen az univerzum k�rd�se foglalkoztatta, �s 12 �vesen a legnehezebb matematikai probl�m�kra kereste a megold�st. Garlick szerint Einstein eset�ben a k�t t�nyez� szerencs�sen tal�lkozott: nagyon plasztikus aggyal sz�letett �s idej�ben megkapta azokat az inform�ci�kat a k�lvil�gb�l, amelyek a gondolkod�sm�dj�t egy meghat�rozott ir�nyba terelt�k. Tudjuk, hogy Mozart h�rom�vesen m�r t�k�letesen zongor�zott, Pablo Picasso nagyon kor�n kezdett rajzolni, valamennyi sakkzseni Capablancat�l Kaszparovig m�r �vod�skorukban a sakkt�bla el�tt t�lt�tt�k napjaik jelen�s r�sz�t.

N�h�ny �vvel ezel�tt jelent meg az els� h�rad�s arr�l, hogy laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt az eddig szaporod�sra k�ptelennek hitt idegsejtek is meg tudnak �julni. Az�ta a feltev�s egy�rtelm�en bebizonyosodott, b�r az is kider�lt, hogy az idegsejtek regener�l�d�sa sokkal �sszetettebb, lassabb �s bonyolultabb folyamat, mint az egy�b testsz�vetek�. Ak�rhogy is, ezzel a felfedez�ssel m�giscsak az utols� �rv esett ki abb�l a sorb�l, amellyel hossz� id�n �t indokolt�k, hogy az emberi agy teljes�tm�nye az �vek mult�val elker�lhetetlen�l hanyatlik. R�szben erre �p�lt az a n�zet is, hogy az id�s emberek m�r nem tudnak �j dolgokat megtanulni. A vak is l�t? A nagy felbont�k�pess�g� k�palkot� elj�r�sok elterjed�s�vel ma m�r sokkal pontosabb inform�ci�kat lehet nyerni arr�l, hogy mi is t�rt�nik az emberi agyban, amikor az �rz�kszerveink m�k�dnek vagy �ppen gondolkozunk. P�ld�ul felfedezt�k, hogy a zen�szek agy�ban egyes ter�letek a botf�l�ek�t�l elt�r� form�j�ak, kisebb-nagyobb "dudorhoz" hasonl� form�j� ter�letek is akt�vak zen�l�skor, amik a zenei �rz�k n�lk�liekn�l nem �gy m�k�dnek. Ez minden bizonnyal a sok �vtizedes intenz�v gyakorl�s k�vetkezm�nye, miut�n hossz� id�n �t mindig ugyanazt az agyter�letet �rik bizonyos ingerek. A komputertomogr�fos felv�telek azt is l�that�v� tett�k, hogy a vakok agy�ban a l�t�idegek is m�k�dnek, amikor az ujjaik seg�ts�g�vel a Braille-�r�st �rz�kelik. Az a ter�let, amelyik a tapint�si ingerek�rt felel�s, a vakokn�l az id�k sor�n olyan kapcsolatot alak�tott ki a l�t�k�zponttal, ami bizonyos �rtelemben korrig�lja az �rz�kszervi fogyat�koss�got. Ezt a jelens�get egy�bk�nt egyar�nt ki lehet mutatni a sz�let�s�kt�l fogva vak vagy a l�t�sukat k�s�bb elvesztett szem�lyekn�l. A l�t� emberekn�l viszont nincs ilyen agyi kapcsolat, nyilv�n az�rt, mert nincs r� sz�ks�g�k. �j m�dszer a b�nul�s ellen Az agy plaszticit�s�r�l nyert �j ismeretek alapj�n �j perspekt�v�k ny�lnak egyes betegs�gek gy�gy�t�s�ban. Az agyv�rz�st szenvedett �s egyik oldalukra megb�nult betegek mozg�skorl�tozotts�g�t az okozza, hogy a megfelel� ir�ny�t�-koordin�l� agysejtek s�lyosan k�rosodtak vagy elpusztultak. Az eddig alkalmazott mozg�s rehabilit�ci�t �jabban k�s�rletk�ppen azzal eg�sz�tik ki, hogy a p�ciens �p v�gtagj�t s�nbe teszik �s ezzel mintegy k�nyszer�tik, hogy a b�na v�gtagot haszn�lja. Kider�lt, hogy k�t h�t folyamatos gyakorl�s ut�n az agyban �j idegkapcsolatok j�nnek l�tre, amelyek legal�bbis r�szben �tveszik az addig mozg�sk�ptelen v�gtag ir�ny�t�s�t. A ter�pi�t az Egyes�lt �llamokban fejlesztett�k ki, de ma m�r t�bb eur�pai klinik�n is alkalmazz�k. A komputertomogr�ffal k�sz�lt felv�telek nagy seg�ts�get ny�jtanak �j gy�gy�t� elj�r�sok kifejleszt�s�hez. A Magdeburgi Egyetemen p�ld�ul kidolgoztak egy tr�ninget olyan p�ciensek sz�m�ra, akik agyv�rz�s, agys�r�l�s vagy agydaganat k�vetkez�ben �n. l�t�t�rkies�ssel �lnek. Ilyenkor p�ciens l�t�mezej�ben �lland�an egy fekete folt vibr�l, �s eltakarja el�le l�that� k�rnyezet�nek r�sz�t. A tr�ning l�nyege, hogy a betegeknek tekintet�ket a monitor egy vil�g�t� pontj�ra kell ir�ny�taniuk, mik�zben e pont k�r�l a m�sodperc t�red�k�nek megfelel� ideig egy kisebb f�nypont villan fel rendszeresen. A l�t�t�rkies�s gy�gy�t�sa Ez a kisebb f�ny valahol a s�r�lt l�t�mez� perem�n vibr�l, vagyis pont abban a sz�rke z�n�ban, ahol a p�ciens m�g �pphogy �rz�kelni tudja. A betegnek arra kell figyelnie, hol t�nnek fel a kisebb f�nyjelek, �s persze an�lk�l, hogy a tekintet�t a nagyobb fix f�nypontr�l elmozd�tan�. �gy fokozatosan megtanulja, hogy a l�t�s szempontj�b�l kiesett ter�letet ism�t �rz�kelje. A p�ciensek ezeket a gyakorlatokat otthon, a saj�t sz�m�t�g�p�k�n is elv�gezhetik. Aki naponta k�tszer f�l �r�n �t gyakorol, az joggal b�zhat abban, hogy f�l �v eltelt�vel a l�t�t�rkies�s �ltal �rintett ter�let l�nyegesen zsugorodik, vagy ak�r el is t�nik. Hasonl� elven m�k�dnek azok a programok is, amelyek a nyelvtanul�st k�nny�tik meg oly m�don, hogy a nehezen kiejthet� hangokra "r�szoktatj�k" a gyakorl�kat. A jap�noknak p�ld�ul nagy neh�zs�geket okoz az r �s l bet� kiejt�se, mivel az � nyelv�k nem tartalmazza ezeket. A program seg�ts�g�vel a hall�- �s besz�dk�zpontot egyidej�leg lehet stimul�lni �s szinte �szrev�tlen�l jelennek meg a gyakorl� artikul�ci�j�ban a sz�m�ra �j hangok. M�soknak a d �s t, a b �s p hangok k�z�tti k�l�nbs�gt�tel megy nehezen. Ha ez a probl�ma kezeletlen marad, ak�r eg�sz �letre sz�l� olvas�si-helyes�r�si zavar is lehet a k�vetkezm�nye. E meglehet�sen gyakori, iskol�skorban jelentkez� neh�zs�get, a legaszt�ni�t is lehet m�rs�kelni ilyen gyakorlatokkal. A gyerekek agy�ban a fokozatosan gyorsul� hangokat hallva �szrev�tlen�l "edz�dik" az egyes hangokat �rz�kel� agyter�let. �lomban rakt�rozzuk az eml�keket Az agy rugalmass�ga, plaszticit�sa teh�t mindenf�le tanul�si folyamat alapja. A folyamat hat�konys�g�t nagym�rt�kben n�veli, ha eleget alszunk, m�gpedig nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt. Az alv�s �s a tanul�s szoros kapcsolat�t kor�bban csak tapasztalatilag felt�telezt�k, m�ra azonban egzakt m�r�sekkel is bizony�that�v� v�lt. A bostoni Massachusetts Institute of Technology kutat�csoportja azt �llap�totta meg, hogy 40-80 sz�zal�kos teljes�tm�nyingadoz�st v�lt ki az el�z� nap elsaj�t�tott inform�ci�k felid�z�s�ben, ha a k�s�rleti szem�lyek a megszokottn�l kevesebbet aludtak. Amikor eg�sz �jjel fent kellett maradniuk, szinte semmit nem tudtak felid�zni az el�z� nap tanultakb�l. Az ellen�rz� tesztek �r�sa k�zben elv�gzett vizsg�latok ann�l kaotikusabb �llapotokat mutattak az agy inger�letvezet�s�ben, min�l kevesebbet aludtak. Az alv�s teh�t meger�s�ti az agyunkban v�gbement, a tanul�ssal kapcsolatos v�ltoz�sokat. Az �jszakai pihen�s sor�n t�rt�nik meg az �j inform�ci�k biztons�gos elrakt�roz�sa. Nem csoda teh�t, hogy a kisbab�k olyan sokat alszanak. Hiszen �k j�szerivel m�st sem tesznek eg�sz nap, mint mer�ben �j dolgokat tanulnak.