�j idegsejtek feln�ttkorban?

Ha megv�gjuk a kez�nket vagy elt�rj�k a l�bunkat,
tudjuk, hogy szervezet�nk el�bb-ut�bb meggy�gy�tja
a s�r�l�st. De mi t�rt�nik, ha az agy vagy a gerincvel�
s�r�l meg p�ld�ul agyv�rz�s vagy baleset k�vetkezt�ben?
Az „agy nem gy�gyul”, mert szervezet�nk m�s sz�veteit�l
elt�r�en az idegsejtek sz�let�s�nk ut�n nem oszt�dnak.
Legal�bbis eddigi ismereteink szerint �gy volt.

A tapasztalatok is amellett sz�lnak, hogy annyi idegsejt�nk van, amennyivel sz�let�nk. Akinek megs�r�l a k�zponti idegrendszere, az t�bb� nem tud besz�lni, j�rni vagy a s�r�l�s term�szet�t�l f�gg�en m�s fogyat�koss�ggal k�nytelen le�lni az �let�t. Szerencs�s esetekben n�mik�pp helyre�llhat a m�k�d�s, mert m�s idegsejtek �tveszik az elpusztult sejtek szerep�t, ezek azonban nem �j sejtek, csak megtanultak valamit, amit azel�tt nem tudtak. Az ilyen jelleg� gy�gyul�s fiatal korban sokkal gyakoribb, mint id�s korban, mert a fiatal sejtek m�g sokkal rugalmasabbak.

A n�st�ny egerek n�h�ny idegsejtj�nek magj�ban kimutathat� a h�m eg�r csontvel�-sejtj�nek Y-kromosz�m�ja

�ssejtek az agyban
Az ut�bbi n�h�ny �v kutat�si eredm�nyeinek k�sz�nhet�en alapjaiban kezd inogni az a „tank�nyvi” szab�ly, amely szerint az eml�s�k szervezet�ben sz�let�s�k ut�n nem k�pz�dhetnek �j idegsejtek. Az 1990-es �vek k�zep�n felfedezt�k, hogy az agyban is vannak speci�lis �ssejtek, amelyek az agykamr�k mellett helyezkednek el, s ezek k�pesek oszt�dni �s �j idegsejteket l�trehozni az agy n�h�ny meghat�rozott ter�let�n. E sejtek feltehet�en az embrion�lis kort�l kezdve ott vannak az agyban, �s a sz�muk az idegrendszer �sszes sejtj�hez k�pest csek�ly. Az ut�bbi id�ben sok kutat�csoport kezdte vizsg�lni, milyen anyagok, milyen stimulusok v�ltj�k ki ezeknek a sejteknek az oszt�d�s�t. A kutat�k azt rem�lt�k (rem�lik), hogy amikor e titokra f�ny der�l, akkor k�pesek lesz�nk ilyen idegi �ssejteket mesters�ges k�r�lm�nyek k�z�tt teny�szteni, speci�lis idegsejtekk� form�lni �s vissza�ltetni az agyba – ami az agyi s�r�l�sek gy�gy�t�s�ban eleddig nem rem�lt lehet�s�geket nyithat. A legt�bb probl�m�t e gondolatmenetben az jelenti, hogy nemigen k�v�natos a beteg ember agy�ba szond�t vezetni, hogy onnan a gy�gy�t�s�ra felhaszn�lhat� �ssejteket „kinyerhess�k”.

A k�r alak� k�pletek a feln�tt hal agy�ban k�pz�d� �j idegsejtek

Agysejtek a csontvel�b�l
A m�lt �v v�g�n azonban egy izgalmas, �j lehet�s�g csillant fel. Az amerikai Science foly�iratban k�z�lt k�t cikkben foglaltak szerint az egerek csontvelej�ben is vannak olyan �ssejtek, amelyek bejutnak az agyba, �s ott �j idegsejteket hozhatnak l�tre. Hogyan lehetett ezt �l� �llatban bebizony�tani? Az eg�szs�ges �llatokba be�ltetett csontvel� nem tapad meg benn�k, igaz, nincs is r� sz�ks�g�k. Az els� feladat annak biztos�t�sa volt, hogy az egerek „elfogadjak” a beadott csontvel�t. A mi kutat�csoportunk (Cikk�nk szerz�je, dr. Mezey �va �s munkat�rsai a National Institute of Health-ben – A szerk.) olyan egereket haszn�lt a k�s�rleteihez, amelyek csontvel� n�lk�l j�ttek a vil�gra, �s a t�l�l�s�kh�z az kell, hogy sz�let�skor eg�szs�ges csontvel�t kapjanak. A k�s�rletben n�st�ny egerekbe h�m egerekb�l sz�rmaz� csontvel�t �ltett�nk be, �s k�l�nb�z� t�l�l�si id� ut�n az egerek agy�ban megkerest�k azokat a sejteket, amelyek sejtmagj�ban a kiz�r�lag h�m sejtekre jellemz� Y-kromosz�ma volt jelen. Sz�vettani m�dszerekkel ezeket a sejteket olyan anyagokkal festett�k meg, amelyek csak idegsejtekben vannak jelen. Teh�t azok a sejtek, amelyeknek a sejtmagj�ban az idegsejtekre jellemz� anyag �s az Y-kromosz�ma egyar�nt jelen volt, csak a beadott h�m csontvel�b�l sz�rmazhattak. A m�sik kutat�csoport (dr. Tim Brazelton �s munkat�rsai a Stanford Egyetemr�l) sug�rkezel�snek vetette al� az egereket, hogy elpuszt�tsa a csontvel�t, majd z�ld fluoreszcens fest�kkel megjel�lt �j csontvel�t adott be az �llatoknak. N�h�ny h�napost�l�l�s ut�n mikroszk�pos metszeteket k�sz�tettek az egerek agy�b�l, megkerest�k benn�k a z�lden fluoreszk�l� sejteket, �s megn�zt�k, vannak-e k�z�tt�k idegsejtek.

Az agy „jav�t�rendszere”
Mindk�t kutat�csoport arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a feln�tt egerek csontvelej�ben is vannak m�g olyan �ssejtek, amelyek a v�rkering�s �tj�n bejutnak az agyba, �s ott idegsejtt� alakulnak. Az eredm�ny az�rt meglep�, mert ellentmond mind az embrion�lis fejl�d�ssel, mind az idegsejtek �let�vel kapcsolatos eddigi ismereteinknek. Ha felt�telezz�k, hogy ez a megfigyel�s emberre is igaz – ennek bizony�t�sa a k�zeli j�v� egyik feladata –, akkor felmer�l a k�rd�s, mi�rt nem tudja a beteg emberek agya p�tolni az elpusztult idegsejteket? A val�sz�n� magyar�zat az lehet, hogy ez az �jonnan felfedezett „jav�t�rendszer” rutinszer�en p�tolja a norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt elpusztul� kis sz�m� idegsejtet. Amikor azonban egy nagyobb s�r�l�s k�vetkezt�ben idegsejtek sz�zezrei, milli�i pusztulnak el, akkor a rendszer kapacit�sa m�r nem elegend�, s emiatt megbomlik a pusztul�s �s az �jrak�pz�d�s nagyon �rz�keny egyens�lya. A helyzetet tov�bb bonyol�tja, hogy – mint azt b�rs�r�l�seinkn�l mindannyian tapasztaltuk – a s�r�l�s hely�n el�sz�r hegsz�vet k�pz�dik, majd annak v�delm�ben lassan megindul a sz�vet �jrak�pz�d�se. A s�r�lt b�r�n a hegsz�vet szigetel� szerepet t�lt be: megv�di a szennyez�d�st�l �s a bakt�riumokt�l a sebet, hogy az min�l gyorsabban �s tiszt�n begy�gyulhasson. Amikor a gy�gyul�s bek�vetkezt�vel �j b�r foglalja el a r�gi hely�t, a heg szerep�t bet�ltve leesik. Az agyban ez a folyamat sokkal bonyolultabb. A s�r�l�s hely�t igen gyorsan kit�lti a v�ralvad�kb�l (p�ld�ul agyv�rz�s eset�n) vagy k�t�sz�veti sejtekb�l (�gynevezett gliasejtekb�l) �ll� hegsz�vet. Az alvad�k nagyon lassan felsz�v�dik ugyan, de ottl�te – �pp �gy, mint a k�t�sz�veti sejtek� – lehetetlenn� teszi, hogy a s�r�l�s hely�n �jrak�pz�djenek az idegsejtek.

Radioakt�v timidinnel jel�lt idegsejtek (ny�l) keletkez�si hely�nek (balra) �s mozg�s�nak (jobbra) vizsg�lata

Kisz�rik az �ssejteket
Az elmondottak ismeret�ben milyen �ton haladhat tov�bb a kutat�s? Hogyan k�pzelhet� el m�gis, hogy a feln�tt csontvel� �ssejtjeinek felhaszn�l�s�val seg�teni tudunk a szervezetnek az idegsejtek �jrak�pz�s�ben? T�bb �t lehets�ges, �s val�sz�n�leg mindegyiket meg kell pr�b�lni, hogy megtal�ljuk a legeredm�nyesebb megold�st.
Az egyik lehet�s�g, hogy a feln�tt csontvel�b�l kisz�rik azokat az �ssejteket, amelyek idegsejtekk� alakulhatnak. Ezeket a sejteket azut�n sz�vetkult�r�ban k�l�nb�z� n�veked�si �s differenci�l�d�si faktorok seg�ts�g�vel idegsejt-�ssejtt� vagy idegsejtt� alak�tj�k, �s sztereotaktikus (c�lzott) m�t�ttel beinjekt�lj�k az agy s�r�lt r�sz�be, azt rem�lve, hogy a sejtek ott be�p�lnek az eg�szs�ges sz�vetbe, �s lassan megtanulj�k a feladatukat.
A m�sik lehet�s�g, hogy megpr�b�ljuk ut�nozni a term�szetet, �s r�tal�lunk az eg�szs�ges szervezet �ltal alkalmazott m�dszerre, arra, amely sz�ks�g eset�n p�tol egy-egy elpusztult idegsejtet. Tov�bb� seg�t�nk a szervezetnek abban, hogy az az egy�bk�nt is m�k�d� rendszer „teljes�tm�ny�t” n�velni tudja, �s nagyobb s�r�l�sek ut�n is k�pes legyen p�tolni az elvesztett idegsejteket. Ehhez persze meg kell tal�lnunk azokat a vegy�leteket, faktorokat, amelyek a v�rkering�sb�l „beh�vj�k” e sejteket az agyba, �s „megc�mezik” �ket – azaz valahogy tudatj�k vel�k, hogy hol �s milyen feladatot ell�t� sejtekre van sz�ks�g. Ha ezt a mechanizmust siker�l megismern�nk, akkor val�sz�n�leg lehet�v� v�lik, hogy ut�nozzuk a szervezetet, �s t�mogassuk abban, hogy t�bb �ssejtet tudjon mozg�s�tani, �s gyorsabban.
�m m�g hossz� id�be telik, am�g a fent v�zolt k�s�rletek eredm�nyt hozhatnak, mire sor ker�lhet arra, hogy az �ssejtek seg�ts�g�vel beteg embereket tudjunk gy�gy�tani. Az �j felfedez�s azonban annyit m�ris bizony�tott, hogy ak�rcsak a szervezet t�bbi sz�vete, az agy is k�pes gy�gyul�sra �s sejtjeinek �jrak�pz�s�re. �s ez lehet�s�get ad arra, hogy az agys�r�l�sek gy�gy�t�s�ban eddig kev�s eredm�nyt felmutat� orvostudom�ny megtal�lja a gy�gy�t�s fel� vezet� utat.

Dr. Mezey �va

(sulinet.hu)