A University of Chicago kutat�i szerint az emberi agy evol�ci�ja m�g kor�ntsem �rt a v�g�re. A Science-ben tavaly megjelent k�t tanulm�ny olyan g�nekr�l sz�mol be, amelyek az agym�rettel �llnak kapcsolatban, �s evol�ci�juk jelenleg is gyors �temben zajlik.

A k�t tanulm�ny eredm�nyei szerint agyunk m�ret�nek �s komplexit�s�nak n�veked�se, amely igen jelent�s szerepet j�tszott az ember evol�ci�j�ban, val�sz�n�leg m�g ma sem tekinthet� befejezettnek. "A minket k�r�lvev� k�rnyezet egyre gyorsabban v�ltozik, �s ezzel p�rhuzamosan azok a k�pess�geink is, amelyek a vil�gban val� eligazod�sunkat seg�tik. Val�sz�n�nek tartom, hogy az emberi agy, amely mindeddig hat�konyan tudott alkalmazkodni a v�ltoz�sokhoz, a j�v�ben is k�pes lesz erre" - mondja Bruce Lahn (University of Chicago), a kutat�sok vezet�je. Az evol�ci� nem a fajok szintj�n zajlik, hanem a popul�ci�k szintj�n: n�h�ny egyed valamilyen el�ny�s genetikai mut�ci� birtok�ba jut, ami n�veli a t�l�l�si es�lyeiket, majd az ut�daik�t is, v�g�l a mut�ci� elterjed az eg�sz popul�ci�ban. "Jelenlegi kutat�sunk sor�n k�t ilyen p�ld�t siker�lt tal�lnunk. Mindk�t esetben egy olyan g�n �j v�ltozat�nak az elterjed�s�t figyelt�k meg, amelyek az agym�retet szab�lyozz�k. Az �j g�nv�ltozatok elterjed�s�nek l�that�an kedvezett a term�szetes szelekci�" - mondja Lahn.

Lahn �s koll�g�i m�r kor�bban kimutatt�k, hogy sz�mos emberi g�n eset�ben felgyorsult az evol�ci� �teme. Ezek k�z� tartoznak az agym�retet befoly�sol� mikrocefalin �s az ASPM nev� g�nek. Akikn�l ez a k�t g�n nem m�k�dik megfelel�en, azok az �tlagosn�l kisebb aggyal rendelkeznek (ez az �n. mikrocef�lia, vagy kisfej�s�g). Lahn �s munkat�rsai arra voltak k�v�ncsiak, hogy a szelekci� tov�bbra is hat�ssal van-e ezeknek a g�neknek a terjed�s�re.

�jabb kutat�saik sor�n megvizsg�lt�k a mikrocefalin �s az ASPM k�l�nf�le v�ltozatainak elterjed�si mint�zat�t a ma �l� ember g�n�llom�ny�ban. Kider�lt: mindk�t g�n egy bizonyos fajta v�ltozat�ra jellemz�, hogy csak nemr�g jelent meg, �s a pozit�v szelekci�nak k�sz�nhet�en r�gt�n terjedni is kezdett. A mikrocefalin �j v�ltozata nagyj�b�l 37 000 �vvel ezel�tt jelent meg, �s a ma �l� emberek k�r�lbel�l 70%-�ban jelen van. Az ASPM �j vari�nsa nagyj�b�l 5800 �ve bukkant fel, �s a becsl�s szerint a mai emberek 30%-�ban tal�lhat� meg. A k�t id�intervallum evol�ci�s l�pt�kben m�rve rendk�v�l r�vidnek sz�m�t, amib�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a k�t g�n �j v�ltozatai rendk�v�l intenz�v szelekci�s nyom�snak voltak kit�ve. Ennek k�sz�nhet�en az el�fordul�si gyakoris�guk r�vid id� alatt hirtelen megn�vekedett.

Mindk�t �j g�nv�ltozat megjelen�se bizonyos "kultur�lis" viselked�smint�k megjelen�s�vel hozhat� �sszef�gg�sbe. A mikrocefalin �jabb v�ltozat�nak elterjed�se nagyj�b�l egybeesik a m�v�szet, a zene, a vall�si szok�sok �s a kifinomult szersz�mk�sz�t� technik�k kb. 50 000 �vvel ezel�tti megjelen�s�vel. Az ASPM �j vari�nsa pedig a mezopot�miai civiliz�ci� idej�n jelent meg.

A k�t g�n biok�miai funkci�i m�g nem teljesen tiszt�zottak, csak annyi ismert, hogy befoly�solj�k az agy m�ret�t. Ha a g�nekre hat� term�szetes szelekci� az agy valamely tulajdons�g�val �ll kapcsolatban, akkor t�bb lehet�s�g ad�dik. Ez a tulajdons�g lehet az agym�ret (amely n�mi �sszef�gg�st mutat az intelligenci�val, de akadnak kiv�telek), az �rz�kel�s, a szem�lyis�g, a motoros folyamatok szab�lyz�sa, vagy a k�l�nf�le neurol�giai �s pszichi�triai betegs�gekre val� �rz�kenys�g. "A k�vetkez� feladat, hogy kital�ljuk, az egyes egyedek k�z�tt tapasztalhat� genetikai elt�r�sek melyik tulajdons�gon kereszt�l gyakoroltak olyan szelekci�s hat�st, amely az egyik g�nv�ltozatnak kedvezett, a m�siknak viszont nem" - mondja Lahn.

A most vizsg�lt g�neken k�v�l m�g legal�bb hat-h�t olyan g�nt ismer�nk, amelyek biztosan kapcsolatban �llnak az agy m�ret�vel, �s t�bb olyan is van, amelyr�l felt�telezik, hogy szerepet j�tszik az agy m�ret�nek szab�lyz�s�ban. A kutat�k a j�v�ben megvizsg�lj�k majd a t�bbi ilyen g�n elterjed�s�t is, ami seg�thet abban, hogy t�bbet megtudjunk az ember evol�ci�j�r�l.         

Illy�s Andr�s

[origo]